Kaposújlak
| Kaposújlak | |||
 | |||
| Somssich-kastély | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Somogy | ||
| Járás | Kaposvári | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Vajda Jenő (független)[1] | ||
| Jegyző | Dr. Mészáros Renáta | ||
| Irányítószám | 7522 | ||
| Körzethívószám | 82 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 792 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 81,19 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 8,93 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 22′ 02″, k. h. 17° 43′ 47″46.367189°N 17.729731°EKoordináták: é. sz. 46° 22′ 02″, k. h. 17° 43′ 47″46.367189°N 17.729731°E | |||
 Kaposújlak
Pozíció Somogy vármegye térképén
| |||
| Kaposújlak weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kaposújlak témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Kaposújlak község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.
Fekvése
[szerkesztés]A megyeszékhelytől alig 5 kilométerre található falut a Kapos folyó szeli ketté. Déli részén emelkedik a Zselic, amelynek erősen agyagos földjét erdők és szőlők borítják.
Négy falurészből áll: a legrégebbi az úgynevezett belső falu, a második a község melletti dombon található Szarkavár, mely a nevét feltehetően a korábban itt állt Szarkaberki településről kaphatta. A harmadik rész 1848 után, a negyedik pedig az 1945-ös földosztást követően alakult ki.[3]
A közelmúltban két új utca is nyílt a nyugati részen, ahol modern építésű családi házak és még beépítetlen telkek találhatók. A község a jó infrastruktúrája és központi szerepe révén kitűnő helyet nyújt a vállalkozások számára. A főút két oldalán egymás mellett épülnek a helyieket is foglalkoztató cégek, vállalatok.
A közvetlenül szomszédos települései: észak felől Juta, kelet felől Kaposvár, dél felől Kaposszerdahely, nyugat felől pedig Kaposmérő.
Megközelítése
[szerkesztés]Központján kelet–nyugati irányban keresztülhalad a 610-es főút, ez a legfontosabb közúti elérési útvonala. Az ország távolabbi részei felől a 61-es főúton közelíthető meg a legegyszerűbben, ez viszont a belterületét északról elkerüli.
A hazai vasútvonalak közül a Dombóvár–Gyékényes-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van a határai között, Kaposújlak megállóhely a központ északi részén helyezkedik el, a 610-es főút vasúti keresztezése mellett; közúti elérését a 66 142-es számú mellékút biztosítja.
Kitűnő adottságainak köszönhetően repülőtérrel is rendelkezik, az északi (jutai) határában.
Története
[szerkesztés]A község mai területén a késői rézkorból, a bronzkorból és a vaskor kezdeti szakaszából származó leleteket, valamint népvándorláskori településnyomok (lakógödrök) nyomait találták meg.[3]
Kaposújlak (akkor: Újlak) neve először 1276-ban jelent meg a honfoglaló Bő nemzetség birtokai között. Nevének eredetére két magyarázat létezik: vagy a földbirtokos család, az Újlakiak nevéből származik, vagy a ma Kaposvár területén található Ólaki-dűlő lakossága vándorolt át ide, és ezért nevezték el Újlaknak.[3] Az 1536. évi adólajstromban neve Wylak alakban fordult elő. A 15. század közepén Újlaki Lőrinc vára állt a szarkavári dombon, mely a török megszállás alatt elpusztult. Az 1536. évi adólajstromban neve Wylak alakban írva fordult elő. 1598–99-ben Tahy István volt a földesura. Az 1600. évi pannonhalmi dézsmaváltságjegyzék szerint Csobánc várának tartozéka volt. 1678-ban Jankovics Péter itteni birtokait elzálogosította Matula Péter kapronczai vajdának. 1715-ben 12 háztartást írtak benne össze s ekkor az Igmándy családé, 1726–33-ban Jankovics Istváné volt. 1767-ben báró Pongrácz János özvegye, szül. Jankovics Krisztina, volt az ura. E házasság révén a falu a báró Pongrácz család birtokába került. Az utóbbitól 1824-ben gróf Somssich Pongrácz vette meg.
Portáinak száma a 16. és 17. században 5 és 12 között váltakozott, az 1784 és 1787 közötti népszámlálás során már 257-en éltek Újlakon.[3]
1945-ben 750 hold szántó, rét, legelő és szőlő került kiosztásra. A település 1951-ig a Kaposmérő székhelyű körjegyzőség részét képezte, de ekkor megalakult önálló tanácsa. 1960-ban alakult meg a helyi termelőszövetkezet, ez 1964-ben egyesült a mérőivel. 1966-ban a falu ismét társközség lett. Eltartóképessége az 1950-es években nagy mértékben visszaesett, amikor pedig az 1970-es években megszűnt az iskola, mélypontra jutott. Az 1990-es rendszerváltás során ismét önállóvá vált a település, és gyors fejlődésnek is indult: bevezették a gázt, járdákat és kerékpárutat építettek, az ökumenikus haranglábon kívül pedig felújítottak több közintézményt és a villamosenergia-szolgáltatást is. 2000 után a nyugati faluszélen az addigi mezőgazdasági terület helyén két új utcát nyitva közművesített építési telkeket hoztak létre, amelyek a következő években be is épültek házakkal. 2008-ban épült meg a katolikus templom, 2014-ben pedig kibővítették és felújították a művelődési házat.[3]
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Dr. Király István (független)[4]
- 1994–1998: Szántó János (MSZP)[5]
- 1998–2002: Rózsás Gyula (független)[6]
- 2002–2006: Rózsás Gyula (független)[7]
- 2006–2010: Rózsás Gyula (független)[8]
- 2010–2014: Rózsás Gyula (független)[9]
- 2014–2019: Csabai Tamás (független)[10]
- 2019–2024: Csabai Tamás (független)[11]
- 2024– : Vajda Jenő (független)[1]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 748 | 745 | 737 | 748 | 731 | 729 | 792 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,4%-a magyarnak, 0,5% cigánynak, 0,5% horvátnak, 0,5% németnek mondta magát (13,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 42,9%, református 6,5%, evangélikus 0,8%, felekezet nélküli 16,7% (29,7% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 94,3%-a vallotta magát magyarnak, 0,5% örménynek, 0,5% németnek, 0,5% cigánynak, 2,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 31,5% volt római katolikus, 7,1% református, 1,4% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 1,4% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 19,8% felekezeten kívüli (36,7% nem válaszolt).[13]
Nevezetességei
[szerkesztés]Érdekességek
[szerkesztés]- A Somssich-kastélyban és környékén forgatták a Szevasz, Vera! című játékfilm jeleneteinek egy részét, a kastély helyi elnevezése, a Szarkavár többször el is hangzik a filmben.
Képek
[szerkesztés]-
A szarkavári Somssich-kastély -
A kastély kápolnája
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Kaposújlak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 8.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ a b c d e Településtörténet. Kaposújlak honlapja. (Hozzáférés: 2018. január 25.)
- ↑ Kaposújlak települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Kaposújlak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 29.)
- ↑ Kaposújlak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 8.)
- ↑ Kaposújlak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 8.)
- ↑ Kaposújlak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 8.)
- ↑ Kaposújlak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
- ↑ Kaposújlak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 3.)
- ↑ Kaposújlak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 31.)
- ↑ Kaposújlak Helységnévtár
- ↑ Kaposújlak Helységnévtár
Források
[szerkesztés]- Borovszky Samu: Somogy vármegye községei [1]
