Ugrás a tartalomhoz

Somogyzsitfa

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Somogyzsitfa
A szőcsénypusztai kastély
A szőcsénypusztai kastély
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásMarcali
Jogállásközség
PolgármesterKomlódi Norbert (független)[1]
Irányítószám8734
Körzethívószám85
Népesség
Teljes népesség512 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség21,38 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület27,22 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 32′ 54″, k. h. 17° 18′ 02″46.548300°N 17.300460°EKoordináták: é. sz. 46° 32′ 54″, k. h. 17° 18′ 02″46.548300°N 17.300460°E
Somogyzsitfa (Somogy vármegye)
Somogyzsitfa
Somogyzsitfa
Pozíció Somogy vármegye térképén
Somogyzsitfa weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Somogyzsitfa témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Somogyzsitfa község Somogy vármegyében, a Marcali járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Balatonszentgyörgytől délre, Marcalitól nyugatra, a Marcali-hát nyugati oldalán fekszik. Három részből áll: északon Somogyfehéregyház, középen Felsőzsitfa, délen pedig Szőcsénypuszta terül el. Központján észak-déli irányban a 6803-as út halad végig, amiből nyugat felé, Csákány és Szőkedencs irányába itt ágazik ki a 6812-es út. Szőcsénypuszta településrészt a 6803-as mellett a Marcali-Galambok közti 6805-ös út is érinti.

Szőlő- és borgazdasági szempontból a Balatonboglári borvidék részét képezi.[3]

Története

[szerkesztés]

1950-ben jött létre az addig önálló Felsőzsitfa és Somogyfejéregyház községek egyesítésével.

Felsőzsitfa és Somogyfehéregyház a 20. század elején Somogy vármegye Marczali járásához tartozott. Felsőzsitfának 1910-ben 770 lakosa volt, melyből 769 magyar volt. Ebből 755 római katolikus, 11 evangélikus volt.

Somogyfehéregyházának 1910-ben 422 magyar lakosa volt. Ebből 419 római katolikus, 3 izraelita volt.

Felsőzsitfa

[szerkesztés]

Felsőzsitfa nevét a középkorban Sikova, majd Felső-Zsitva alakban említették az oklevelek, és a Bő nemzetség ősi birtokaihoz tartozott. E nemzetségből származott Trepk (1280-1309.), aki a Sárközy Ibrahim birtokain okozott károk pótlására kénytelen volt itteni birtokait neki átengedni. 1449-ben a Laki Thúz, a Szőcsényi és a Létai családok birtoka volt. A 15. században a szakácsi pálosoknak is volt itt birtokuk, majd 1506-ban a Keresztúri család volt a földesura. Neve az 1536évi adólajstromban Sytwa alakban fordult elő. 1550-ben Alya Mátyás volt a birtokosa, de ekkor már elpusztult helységként szerepelt az adólajstromban. Az 1583 évi adólajstrom szerint Tahy István birtoka volt.

1715-ben csak 9 háztartást találtak itt, egy 1703 körüli időkből való összeírás szerint csak puszta és Sankó (Zankó) Miklós és Boldizsár tulajdona. 1733-ban Jankovics Istváné és a Jankovics családé maradt egészen a 19. század közepéig. 1856-ban gróf Széchenyi Pálé, 1872-ben a Véssey család tulajdonába került és Véssey Sándor, a hozzátartozó Szőcsény-pusztával együtt, hitbizományi birtokká alakította. Ugyanő építtette a szőcsényi csinos kastélyt is.

Szőcsény

[szerkesztés]

Szőcsény nevét 1254-ben Zeuchen alakban írva említették először az oklevelek. A településnek az 1411-1413 közötti években már plébániája is volt, 1436-ban pedig a szakácsi pálosoknak voltak itt birtokaik. 1449-ben a Laki Thúz, a Létai és a Szőcsényi családok birtoka volt. 1484-1500 között Lak (a mai Öreglak) tartozékai között szerepelt. 1549-ben Korláthkőy Annát iktatták birtokába, 1550-ben pedig Zékel Ferenc volt a földesura. 1559-ben Tahy Ferencz és neje, Zrínyi Ilona, vásárolták meg. Az 1563 évi török kincstári adólajstromban még 8 házzal szerepelt. Az 1701-1703 körül kelt összeírás szerint Zankó Miklós és Boldizsár voltak az urai, 1733-ban pedig részben Jankovics Istváné volt, a 20. század elején Véssey Lajos birtokaként említették.

Somogyfejéregyház

[szerkesztés]

Somogyfejéregyház (Fejéregyház) Árpád-kori település. Nevét 1299-ben már említette oklevél. 1368-ban I. Lajos király fiúsította itteni birtokaikba Fejéregyházi György leányát, Katics asszonyt; de a Szobi családnak is volt itt birtoka. Plébániáját az 1332-1337 évi, valamint az 1402 évi pápai tizedjegyzék is említette. 1536-ban a lövöldi perjel, 1550-ben Alya Máté birtoka, de ekkor csupán 1 portája volt. 1580-ban í török kincstári adólajstrom szerint 8 házból állt. 1703 körül már csak puszta és a Festetics család birtoka, később pedig az esztergomi főkáptalané lett, a káptalan volt a legnagyobb birtokosa a 20. század elején is.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Kaszás József (független)[4]
  • 1994–1998: Dr. Kocsis László (független)[5]
  • 1998–2002: Kaszás József (független)[6]
  • 2002–2006: Kaszás József Sándor (független)[7]
  • 2006–2010: Nagy László (Ottó) (független)[8][9]
  • 2010–2014: Nagy László Ottó (független)[10]
  • 2014–2019: Papp János (független)[11]
  • 2019–2024: Árvai Zoltán (független)[12]
  • 2024– : Komlódi Norbert (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
577
579
584
542
506
517
512
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 77%-a magyarnak, 5,6% cigánynak, 1,6% németnek mondta magát (21,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 59,3%, református 2,3%, evangélikus 1%, felekezet nélküli 12,8% (24,2% nem nyilatkozott).[13]

2022-ben a lakosság 82,6%-a vallotta magát magyarnak, 6,5% németnek, 2,4% cigánynak, 0,4% románnak, 0,2% horvátnak, 0,2% görögnek, 0,2% szlováknak, 1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 32,2% volt római katolikus, 0,6% evangélikus, 0,4% református, 0,2% görög katolikus, 1% egyéb keresztény, 2,6% egyéb katolikus, 10,9% felekezeten kívüli (52,2% nem válaszolt).[14]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Felsőzsitfa-Csákány között középkori földvár, a csákányi vár elővára, az 1800-as évek végén árkában buzogányt találtak.
  • Szőcsénypusztán középkori vár sáncai, a belső várban 14. századi kápolna.
  • Szőcsénypusztán Véssey-kastély, ma mezőgazdasági szakiskola

Képek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Somogyzsitfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. A Balatonboglári borvidék hegyközségi tanácsának alapszabálya (PDF). Dél-Balatoni bor. [2016. április 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 27.)
  4. Somogyzsitfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Somogyzsitfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 2.)
  6. Somogyzsitfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
  7. Somogyzsitfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
  8. Somogyzsitfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
  9. A választás.hu oldalról elérhető dokumentumokból nem derül ki, miért kellett a 2006-os polgármester-választás győztes jelöltjének a neve mellett zárójelbe helyezett keresztnevet (vagy becenevet) szerepeltetnie, hiszen nem indult a települési választáson hozzá hasonló nevű jelölt.
  10. Somogyzsitfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
  11. Somogyzsitfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 2.)
  12. Somogyzsitfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 8.)
  13. Somogyzsitfa Helységnévtár
  14. Somogyzsitfa Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy