Nemesdéd
Nemesdéd | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Régió | Dél-Dunántúl |
Vármegye | Somogy |
Járás | Marcali |
Jogállás | község |
Polgármester | Kovács Gyula (független)[1] |
Irányítószám | 8722 |
Körzethívószám | 85 |
Népesség | |
Teljes népesség | 818 fő (2024. jan. 1.)[2] |
Népsűrűség | 27,43 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 26,61 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 25′ 58″, k. h. 17° 14′ 29″46.432661°N 17.241461°EKoordináták: é. sz. 46° 25′ 58″, k. h. 17° 14′ 29″46.432661°N 17.241461°E | |
Nemesdéd weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Nemesdéd témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Nemesdéd község Somogy vármegyében, a Marcali járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Nagykanizsától délkeletre, Nemesvid, Varászló és Vése közt fekvő település. Központján észak-déli irányban a Vése-Nemesvid közti 6816-os út halad keresztül, amelyből itt ágazik ki Varászló, Pat és Miháld felé a 6817-es út.
Története
[szerkesztés]Nemesdéd nevét az 1332-1337 évi pápai tizedjegyzék említette először.
1405-ben Deed, 1415-ben Dyd, 1453-1476 között Felseded neveken írták.
1406-ban és 1418-ban Berzenczei Lorántfi György nyerte adományul.
A 15. században a nagyszakácsi pálosok birtoka volt.
1487-ben Tolnai Bornemisza János alkincstartó volt Déd birtokosa.
1495-ben Feldéd alakban említették az oklevelek, ekkor a Patrohi család lakott itt.
1554-ben a török kincstári adólajstromban csak 1 házzal, 1571-ben pedig már 16 házzal volt felvéve, az 1715 évi összeírásban nemesektől lakott faluként szerepelt.
1719-ben 9 család telepedett le itt és új szabadalomlevelet nyert III. Károly királytól.
A 18. század közepén a Stephaich család volt itt birtokos, és a községbeli régi kúriát is Stephaics Ferenc tábornok építtette, még Mária Terézia királynő korában.
1846. október 15-én Nemesdéd vásárszabadalmat nyert V. Ferdinánd királytól.
1818-ban, majd 1826-ban is teljesen leégett a település.
A 20. század elején Somogy vármegye Marcali járásához tartozott.
1910-ben 1505 lakosából 1490 magyar volt. Ebből 891 római katolikus, 520 református, 55 izraelita volt.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Dr. György Ferenc (független)[3]
- 1994–1998: Radanics László (független)[4]
- 1998–2002: Radanics László (független)[5]
- 2002–2006: Halászi Attiláné (független)[6]
- 2006–2010: Halászi Attiláné (független)[7]
- 2010–2014: Tompa Boldizsár Endre (független)[8]
- 2014–2019: Tompa Boldizsár Endre (független)[9]
- 2019–2024: Tompa Boldizsár Endre (független)[10]
- 2024– : Kovács Gyula (független)[1]
A 2024. június 9-i önkormányzati választás után a Somogy Vármegyei Területi Választási Bizottság megsemmisítette a helyi választási eredményt és megismételtette a polgármester-választást; az ismételt szavazást július 7-re tűzték ki. Az indoklás szerint Kovács Gyula polgármesterjelölt társa élelmiszer-ajándékcsomagokat osztott szavazatokért cserébe, ráadásul Kovácsnak a szavazóhelytől 108 méterre lévő vegyesboltja előtt végig folyt a kampányolás, márpedig 150 méteren belül ilyesmi nem történhetett volna. (A választást három jelölt közül, 50,80 %-os eredménnyel Kovács nyerte meg.)[11]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
Lakosok száma | 739 | 738 | 741 | 720 | 788 | 819 | 818 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 67,8%-a magyarnak, 23,5% cigánynak, 1,2% németnek, 0,3% ukránnak mondta magát (30,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 56,4%, református 6,4%, evangélikus 0,1%, felekezet nélküli 2,3% (33,6% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 89,1%-a vallotta magát magyarnak, 11% cigánynak, 3% németnek, 0,1% románnak, 0,1% ukránnak, 0,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 70,3% volt római katolikus, 3% református, 0,5% görög katolikus, 0,1% evangélikus, 0,8% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 7,2% felekezeten kívüli (17,4% nem válaszolt).[13]
Nevezetességek
[szerkesztés]Híres emberek
[szerkesztés]- A város szülöttei
- 1934. április 14. – Nyers László Európa-bajnoki bronzérmes birkózó
- A város lakosai
- 1962-től itt élt és nevelkedett Vass Márta Európa-bajnok ultramaratoni futó
Források
[szerkesztés]- Borovszky Samu: Somogy vármegye
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Nemesdéd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 15.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Nemesdéd települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Nemesdéd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
- ↑ Nemesdéd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
- ↑ Nemesdéd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
- ↑ Nemesdéd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
- ↑ Nemesdéd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
- ↑ Nemesdéd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
- ↑ Nemesdéd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 5.)
- ↑ Herczeg Márki: Választási csalás miatt megismétlik a nemesdédi polgármester-választást. 444.hu, 2024. június 17. (Hozzáférés: 2024. június 17.)
- ↑ Nemesdéd Helységnévtár
- ↑ Nemesdéd Helységnévtár
- ↑ Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51–52. szám, 16–18.