Nyolcfajta tudatosság
| A sorozat témája Buddhizmus |
|---|
 |
|
|
|
Körvonalakban |
A nyolcféle tudatosság (szanszkrit: álaja-vidzsnyána) a buddhista jógácsára iskola osztályozása, amelyben felsorolják az öt érzékszerv tudatosságát (szem-tudatosság, fül-tudatosság, orr-tudatosság, nyelv-tudatosság, test-tudatosság), kiegészítve a tudat tudatosságával, az öntudat tudatosságával és a raktározó tudatossággal. Ez utóbbi az alapja az első hét tudatosságnak.[1]
Az elsődleges tudatosság nyolcrétű hálózata
[szerkesztés]Az összes ma is létező buddhista iskola elfogadja az elsődleges tudatosság első hat fajtáját (szanszkrit: vidzsnyána, tibeti: རྣམ་ཤེས་, wylie: rnam-shes).[2] A Maitréjával, Aszangával és Vaszubandhuval beazonosított jógácsára iskola egyedüli módon további két elsődleges tudatosság létezését is állítja: klistamanasz és álajavidzsnyána. Eszmerendszerükben ez utóbbi kettő is fontos szerepet játszik a karma működésében.[3] Az elsődleges tudatosság első hat fajtájába tartozik az öt érzékszervi tudatosság és hatodikként a mentális tudatosság.[4] Gareth Sparham szerint az álaja-vidzsnyána tana az indiai szubkontinensről származik, Congkapa, a tibeti buddhizmus reformátora előtt mintegy ezer évvel. A mahájána irányzathoz tartozó jógácsára mintegy háromszáz év alatt fejlődött ki, 100 és 400 között. Az iskola legfontosabb szövegét Aszanga írta 350 körül Mahájána-szamgraha címmel, amely magába foglalja az álaja-vidzsnyána tanait.[3] A tibeti gelug iskola modern tudósai szerint az álaja-vidzsnyána csak a jógácsára filozófiai tanrendszerében szerepel, jóllehet a tibeti buddhizmus többi iskolája szerint azt az elméletet több madhjamaka iskola is elfogadja.[5]
A következő táblázat az elsődleges tudatosság jógácsára-féle nyolcrétű hálózatát próbálja bemutatni:
| Alcsoportok | Tudatosság[A 1] neve[A 2] | Társított nem-statikus jelenségek[A 3] a cselekedet három körének értelmében[A 4] | |||||
| Magyar | Szanszkrit | Tibeti | Kínai | Fizikai forma[A 5] | Kogníció típusa [A 6] | Kognitív szenzor[A 7] | |
| I. – VI.
A hat általános tudatosság mindegyike – szanszkrit nyelven pravṛtti-vijñāna[A 8] – az érvényes egyenes kogníció értelmezése szerint történik,[A 9] kizárólag a testi érzékszervek által érzékelt szenzoriális adatbevitelre vonatkozóan. A hat tudat kettős osztályozásnak a páli kánon Szutta-pitaka gyűjteményének első négy nikájájából (gyűjtemény kosár) ered, amelyet a théraváda iskola negyedik zsinatakor írtak i.e. 83-ban Srí Lankán.[14] Egyenként vagy összességében: ez az első hat, ún. "általános" tudatosság szerepel – egyöntetűen – minden mai buddhista irányzat tanrendszerében. | |||||||
| I.
Szem-tudatosság |
csaksur-vizdsnyána[3] | ༡
tibeti: མིག་གི་རྣམ་ཤེས་, wylie: mig-gi rnam-shes |
kínai: 眼識 | Kép(ek) | Látás | Szemek | |
| II.
Fül-tudatosság |
srotra-vidzsnyána[3] | ༢
tibeti: རྣའི་རྣམ་ཤེས་, wylie: rna’i rnam-shes |
kínai: 耳識 | Hang(ok) | Hallás | Fülek | |
| III.
Orr-tudatosság |
ghrana-vidzsnyána | ༣
tibeti: སྣའི་རྣམ་ཤེས་, wylie: sna’i rnam-shes |
kínai: 鼻識 | Szag(ok) | Szaglás | Orr | |
| IV.
Nyelv-tudatosság |
dzsihva-vidzsnyána | ༤
tibeti: ལྕེའི་རྣམ་ཤེས་, wylie: lce’i rnam-shes |
kínai: 舌識 | Íz(ek) | Ízlelés | Nyelv | |
| V.
Test-tudatosság |
kaja-vidzsnyána | ༥
tibeti: ལུས་ཀྱི་རྣམ་ཤེས་, wylie: lus-kyi rnam-shes |
kínai: 身識 | Érinthető tárgy(ak) | Érintés | Test | |
| VI.
Tudat-tudatosság[A 10] |
mano-vidzsnyána[3] | ༦
tibeti: ཡིད་ཀྱི་རྣམ་ཤེས་, wylie: yid-kyi rnam-shes |
kínai: 意識 | Gondolat(ok) | Gondolkodás | Tudat | |
| VII.
A hetedik tudatosság az egyenes kogníció alapján történik ötvözve a következtetési kognícióval,[A 11], amely csak a jógácsára iskolára jellemző.[3] |
VII.
Megtévesztett tudatosság[A 12] |
Mana, klista-mana[3] | ༧
tibeti: ཉོན་ཡིད་རྣམ་ཤེས་, wylie: nyon-yid rnam-shes |
kínai: 末那識 | Önző | Zavaró érzelmek vagy negatív hozzáállás (szanszkrit: klésák)[18] = tibeti: ཉོན་མོངས་, wylie: nyon-mongs = Magyarul: "zavaró érzelmek"[19] | Tudat |
| VIII.
A nyolcadik tudatosság a következtető kogníció alapján történik, amely csak a jógácsára iskolára jellemző.[3] |
VIII.
Mindent magába foglaló, alapvető tudatosság[A 13] |
álája-vidzsnyána,[3] bídzsa-vidzsnyána | ༨
tibeti: ཀུན་གཞི་རྣམ་ཤེས་, wylie: kun-gzhi rnam-shes |
kínai: 阿賴耶識, | Emlék(ek) | Visszafelé mutató tudatosság | Tudat |
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Megjegyzések
[szerkesztés]- ↑ szanszkrit vidzsnyána = tibeti: རྣམ་ཤེས་, wylie: rnam-shes = Magyarul: "tudatosság".[6]
- ↑ Sanskrit náma = tibeti: མིང་, wylie: ming = Magyar "fordítása".[7]
- ↑ szanszkrit anitja = tibeti: མི་རྟག་པ་, wylie: mi-rtag-pa = Magyarul: "nem-statikus jelenség".[8]
- ↑ tibeti: འཁོར་ལོ་གསུམ་, wylie: 'khor-lo gsum = Magyarul: a cselekvés "három köre".[9]
- ↑ szanszkrit rúpa = tibeti: གཟུགས་, wylie: gzugs = Magyarul: "fizikai jelenségek formája/formái".[10]
- ↑ tibeti: ཤེས་པ་, wylie: shes-pa = Magyarul "kogníció".[11]
- ↑ szanszkrit indrija = tibeti: དབང་པོ་, wylie: dbang-po = Magyarul "kognitív szenzor".[12]
- ↑ szanszkrit pravṛtti-vijñāna.[3]:11
- ↑ szanszkrit pratyakshapramana = tibeti: མངོན་སུམ་ཚད་མ་, wylie: mngon-sum tshad-ma = Magyarul: "érvényes egyenes kogníció".[13]
- ↑ szanszkrit mano-vidzsnyána = tibeti: ཡིད་ཀྱི་རྣམ་ཤེས་, wylie: yid-kyi rnam-shes = Magyarul "mentális tudatosság".[15]
- ↑ szanszkrit anumana = tibeti: རྗེས་དཔག་, wylie: rjes-dpag = Magyarul "következtetési kogníció".[16]
- ↑ tibeti: ཉོན་ཡིད་་, wylie: nyon-yid = Magyarul "megtévesztett tudatosság".[17]
- ↑ szanszkrit álája-vidzsnyána = tibeti: ཀུན་གཞི་རྣམ་ཤེས་, wylie: kun-gzhi rnam-shes = Magyarul: "mindent felölelő alapvető tudatosság"[5]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Tarr Bence László: Raktározó Tudat. Napkapu.com. [2015. február 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 27.)
- ↑ a b Berzin, Alexander: Mind and Mental Factors: the Fifty-one Types of Subsidiary Awareness. The Berzin Archives, 2002. (Hozzáférés: 2013. február 14.)
- ↑ a b c d e f g h i j Yid daṅ kun gźi'i dka' ba'i gnas rgya cher 'grel pa legs par bśad pa'i legs par bśad pa'i rgya mdzo: Ocean of Eloquence: Tsong kha pa's Commentary on the Yogācāra Doctrine of Mind, 1st (angol nyelven), Albany, NY, United States: State University of New York Press (SUNY) (1993). ISBN 0-7914-1479-5. Hozzáférés ideje: 2013. február 6.
- ↑ Berzin, Alexander: English Glossary of Buddhist Terms. Primary Consciousness. The Berzin Archives. (Hozzáférés: 2013. február 14.)
- ↑ a b Berzin, Alexander: English Glossart of Buddhist Terms: 'All-encompassing Foundation Consciousness'. The Berzin Archives. (Hozzáférés: 2013. február 6.)
- ↑ Berzin, Alexander: English Glossary of Buddhist Terms: 'Consciousness'. The Berzin Archives. (Hozzáférés: 2013. február 6.)
- ↑ Berzin, Alexander: English Glossary of Buddhist Terms: 'Name'. The Berzin Archives. (Hozzáférés: 2013. február 7.)
- ↑ Berzin, Alexander: English Glossary of Buddhist Terms: 'Nonstatic Phenomenon'. The Berzin Archives. (Hozzáférés: 2013. február 7.)
- ↑ Berzin, Alexander: English Glossary of Buddhist Terms: 'Three Circles'. The Berzin Archives. (Hozzáférés: 2013. február 7.)
- ↑ Berzin, Alexander: English Glossary of Buddhist Terms: 'Forms of Physical Phenomena'. The Berzin Archives. (Hozzáférés: 2013. február 6.)
- ↑ Berzin, Alexander: English Glossary of Buddhist Terms: 'Cognition'. The Berzin Archives. (Hozzáférés: 2013. február 6.)
- ↑ Berzin, Alexander: English Glossary of Buddhist Terms: 'Cognitive Sensor'. The Berzin Archives. (Hozzáférés: 2013. február 6.)
- ↑ Berzin, Alexander: English Glossary of Buddhist Terms: 'Valid Straightforward Cognition'. The Berzin Archives. (Hozzáférés: 2013. február 7.)
- ↑ Berzin, Alexander: A Brief History of Buddhism in India before the Thirteenth-Century Invasions. The Berzin Archives. (Hozzáférés: 2013. február 7.)
- ↑ Berzin, Alexander: English Glossary of Buddhist Terms: 'Mental Consciousness'. The Berzin Archives. (Hozzáférés: 2013. február 7.)
- ↑ Berzin, Alexander: English Glossary of Buddhist Terms: 'Inferential Cognition'. The Berzin Archives. (Hozzáférés: 2013. február 7.)
- ↑ Berzin, Alexander: English Glossary of Buddhist Terms: 'Deluded Awareness'. The Berzin Archives. (Hozzáférés: 2013. február 6.)
- ↑ szanszkrit klésa
- ↑ Berzin, Alexander: English Glossary of Buddhist Terms: 'Disturbing Emotion or Attitude'. The Berzin Archives. (Hozzáférés: 2013. február 6.)
Források
[szerkesztés]- Kalupahana, David J.. The Principles of Buddhist Psychology. ri Satguru Publications (1992)
- Kochumuttom, Thomas A.. A buddhist Doctrine of Experience. A New Translation and Interpretation of the Works of Vasubandhu the Yogacarin. Motilal Banarsidass (1999)
- Norbu, Namkhai (2001). The Precious Vase: Instructions on the Base of Santi Maha Sangha. Shang Shung Edizioni. Second revised edition. (Translated from the Tibetan, edited and annotated by Adriano Clemente with the help of the author. Translated from Italian into English by Andy Lukianowicz.)
- Epstein, Ronald. Verses Delineating the Eight Consciousnesses . A translation and explanation of the "Verses Delineating the Eight Consciousnesses by Tripitaka Master Hsuan-Tsang of the Tang Dynasty.
Ajánlott irodalom
[szerkesztés]- Schmithausen, Lambert (1987). Ālayavijñāna. On the Origin and Early Development of a Central Concept of Yogācāra Philosophy. 2 vols. Studia Philologica Buddhica, Monograph Series, 4a and 4b, Tokyo.
- Waldron, William, S. (2003). The Buddhist Unconscious: The Ālaya-vijñāna in the Context of Indian Buddhist Thought, London, RoutledgeCurzon.