Ugrás a tartalomhoz

Ráckeve

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ráckeve
A szerb templom harangtornya
A szerb templom harangtornya
Ráckeve címere
Ráckeve címere		 Ráckeve zászlaja
Ráckeve zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
VármegyePest
JárásRáckevei
Jogállásváros
PolgármesterDeák Tibor (független)[1]
JegyzőDr. Jambrik Anna
Irányítószám2300
Körzethívószám24
Testvértelepülései
Lista
Németország Calden Magyarország Baktalórántháza Románia Gyergyócsomafalva Szerbia Kevevára Szlovákia Lukanénye Szerbia Székelykeve Magyarország Dány Ukrajna Beregsom
Népesség
Teljes népesség11 080 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség165,47 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület64,09 km²
Földrajzi nagytájAlföld[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 09′ 39″, k. h. 18° 56′ 44″47.160833°N 18.945556°EKoordináták: é. sz. 47° 09′ 39″, k. h. 18° 56′ 44″47.160833°N 18.945556°E
Ráckeve (Pest vármegye)
Ráckeve
Ráckeve
Pozíció Pest vármegye térképén
Ráckeve weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ráckeve témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ráckeve (németül: Rautzenmarkt, macedónul: Рацкеве, szerbül: Српски Ковин/Srpski Kovin) város a Csepel-sziget déli részén, a Ráckevei-Duna partján, Pest vármegye Ráckevei járásában, melynek a székhelye. A múltban is rendelkezett már városi ranggal, de azt valamikor a 19. században elvesztette és csak 1989-ben kapta meg újra.

Fekvése

[szerkesztés]
A ráckevei Árpád híd

Budapesttől mintegy 50 kilométerre délre, a Csepel-szigeten, a déli irányban kitáguló Csepeli-síkon, a Ráckevei-Duna-ág mentén helyezkedik el. Itt található a folyóág legdélebbi, gépjárművel is igénybe vehető hidja, az 1896-ban épült Árpád híd.

Központja a Duna-ág jobb partján, tehát magán a Csepel-szigeten helyezkedik el, Újtelep városrész viszont a bal parton, vagyis a „pesti oldalon”, valamint tartozik hozzá néhány kisebb sziget is, amelyek ugyancsak lakó- vagy legalábbis üdülőterületeknek számítanak (Angyali-sziget, Kerekzátony-sziget, Somlyó-sziget). Ráckeve közigazgatási területe egyébként keresztülér a Csepel-szigeten, tehát érintkezik a Duna főágával is.

A szomszédos települések: észak felől Szigetújfalu és Szigetszentmárton, kelet felől Kiskunlacháza, délkelet felől Dömsöd, dél felől Szigetbecse, délnyugat felől Lórév, illetve a Duna túlpartján fekvő Adony, nyugat felől Iváncsa, északnyugat felől pedig Ercsi.

Megközelítése

[szerkesztés]

Ráckeve legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Csepel-sziget fő gerincútjának számító 5101-es út, ezen érhető el Budapest és az M0-s autóút felől éppúgy, mint a Duna bal parti településeit a fővárostól délre összekapcsoló 51-es főút kiskunlacházi szakasza irányából. Szigetszentmártonnal az 51 107-es, Makáddal az 51 112-es, Lórévvel pedig az 51 113-as számú mellékút köti össze.

Közösségi közlekedéssel a legegyszerűbben az egykori budapesti közvágóhídtól, a mai Közvágóhíd HÉV-állomástól induló H6-os HÉV-vel érhető el, melynek itt van a külső végállomása.

Története

[szerkesztés]

Ráckeve területe már a rézkorban lakott volt.

A honfoglalás után az egész Csepel-sziget, így Ráckeve területe is a fejedelmi törzs szálláshelye volt.

Az Árpádok alatt itt állt Ábrahámtelke község és egy, a 12. században épült kolostor, első ismert írásos említése 1212-ből való.

A 15. század közepén, 1440-ben a török elől menekülő szerb lakosság telepedett itt le, akik ekkor kezdték először Kiskevének (Kiskeue írásmóddal), ami később Ráckevévé módosult. Keve volt ugyanis az a város az Al-Duna mentén, ahonnan elmenekültek. (A szerbeket pedig akkoriban rácoknak nevezték Magyarországon.)

A 15. században fontos hely lett királyi kiváltságok adományozása folytán. A 16. században török uralom alá került. Szegedi Kis István prédikátor fellépésével kezdődött a reformáció itteni térhódítása; később a település a humanista reformáció fontos központja lett.

A török háborúk idején feldúlták, lakói elmenekültek. A török kiűzése után a győztes hadvezér Savoyai Jenő kapta jutalmul az egész Csepel-szigetet. A településre német telepesek érkeztek; ettől kezdve a helyi lakosságot három nemzetiség alkotja.

Leírás a településről a 18. század végén: 

"Magyar Mezőváros, kevés Németekkel, és Rátzokkal elegyítve, Pest Vármegyében, lakosai katolikusok, ó hitüek, és reformátusok, fekszik a’ kis Dunának partyán, Csepely Szigetében, Pereggel általellenben, Becséhez mintegy 200 lépésnyire; a’ Szigetben kevés vető földgye van, hanem a’ Bálványosi pusztán termesztik vagyonnyaikat; hallal, gyümöltsel bővelkednek; sok magyar kenyeret elárúlnak sütő aszszonyai esztendőnként a’ Pesti piatzon; szigettye három van, úgymint: az Angyali, Becsei, és Somlói. Hügye, és Bálványos pusztákat pedig árendában bírják, második osztálybéli." 
(Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796–1799)

1848 májusában hatszázan álltak nemzetőrnek az 1848-as forradalom védelmében, de végül hadba nem vonultak. Kossuth Lajos turini (Torino) könyvtárának megmentője, a neves író és ügyvéd, "Ráckevei" Eötvös Károly - akinek emlékét az Eötvös utca 57/B. számon emléktábla őrzi - felmenőinek a 19. századra megszűntek a birtokai Ráckevén. A 19. század végén járási székhely lett, de ekkora már elveszítette városi rangját. A századfordulón építették meg az addigi fahíd helyett vasból az állandó hidat. A millennium alkalmából a lebontott réginek a helyén készült el az új, ún. tornyos városháza, Szilágyi Lajos főszolgabíró szervezésében. A Tanácsköztársaság idején halálos áldozatot is követelő összecsapások folytak a településen. Az 1930-as években Ráckeve a "körök és egyletek" községének számított, virágzó kulturális élettel. Ekkor működött a Gyenes szikvíz üzem a településen.

1942-ben a római katolikus templomban szentelték be a Makád községnél repülőgépével Dunába zuhant gróf Károlyi Gyula földi maradványait. A gyászmisén megjelent családjával Horthy Miklós kormányzó is, akinek tiszteletére a Fő utca egy szakasza megkapta a Horthy-nevet, a második világháború végéig. A Vörös Hadsereg 1944. november 22-én szállta meg a várost, és elfoglalta a Savoyai-kastély épületét. A településen a szovjetek több személyt bántalmaztak és gyilkoltak meg, illetve vittek el málenkij robot kényszermunkára. 1945-re háromszáz főnél több személy tűnt el és halt meg a helyi lakosságból a háború miatt, köztük a település szinte teljes zsidó közössége. A Szágel-családhoz tartozó, a budapesti gettóból megszökött házaspárt csepeli nyilasok Ráckevéhez közel lőtték a Dunába, a szovjetek bevonulásával szinte egy időben. A háborús áldozatokért - sok évnyi kutatást követően - elsőként a Ráckevei Savoyai Kulturális Egyesület szervezett megemlékezést: 2005. december 4-én a Savoyai-kastély dísztermében, amelyen Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és Rosta Márton a MAZSIHISZ képviselője mondott beszédet.

A második világháborúban egy bombatalálat következtében megsemmisült a városháza nyugati szárnya, benne felbecsülhetetlen értékű dokumentumokkal, bírósági és községi iratokkal. A település jelentős iratállománya később, az 1956-os forradalom idején veszett el, a Ráckevei Rendőrkapitányság épületének elfoglalását követően, amelyet Rácz-Steller László rendőr adott át a felkelőknek, megakadályozva ezzel egy lehetséges vérontást (emléktáblája 2013 óta a rendőrség épületén látható). 1957-ben még tartotta magát a kommunista rendszer ellenes, főként gazdákból álló forradalmi tanács, amelynek élére közmegegyezéssel Juhász Józsefet választották meg tanácselnöknek. Őt és társait később internálták, személyüket ma is közmegbecsülés övezi. 1961-ben a ráckevei Ady Endre Gimnáziumban érettségizett Csomós Mari.

Az 1960-as években Árpád, Rákóczi és Aranykalász néven termelőszövetkezetek szerveződtek, amelyek egyesülését követően a ráckevei lakosság nagyobb része itt dolgozott. 1970-ben filmet forgattak a településen Fotográfia címmel egy évtizedekkel azelőtti borzalmas bűntényről, az operatőr Ragályi Elemér volt. 1976-77-ben megkezdődött Ráckeve Nagyközség (önkormányzati rendszer) termelőszövetkezeti földjeinek parkerdősítése és a turizmus fejlesztése érdekében a kirándulóerdők telepítése, főként Szigetszentmárton (Tókerti Parkerdő) és Kiskunlacháza (Peregi Parkerdő) irányában. Az ötlet és a kivitelezés Czerny Károly erdőmérnök érdeme volt, aki az 1980-as évekre több mint 160 ha erdőt telepített Ráckevén. 1982-ben Kádár János megszemlélte a ráckevei Aranykalász Mezőgazdasági Termelőszövetkezet aratási munkáit és meglátogatta az akkor országosan is kiemelt jelentőségű téesz hűtőházat. A látogatáson mondott beszédében sötét képet festett Magyarország gazdasági helyzetéről, amit azonban akkor senki sem vett komolyan. 1975-ben adták át a meleg vizű termál strandot, amelyet 1983-ban Lázár György a minisztertanács elnöke is felkeresett.

1983-ban az Architektúra Kisszövetkezet Czerny Károly elnök vezetésével városszépítő reformkorszakot indított, amely elsősorban a ráckevei Szent Vendel-körút kiépítését tűzte ki célul, a belvárosi teherautóforgalom kivezetése érdekében. Az ötlet politikai érdekcsoportok ellenállása miatt a mai napig nem valósult meg, azonban a kisszövetkezet a belváros szépítése érdekében renoválta a településnek a Ráckevei-Duna irányába húzódó kis utcáit, az ún. dunai lejáró közöket és 1986-ban a szerb paplak épületét. 1987-ben autós kertmozi kezdte meg működését a termál strand mellett.

A szocialista időkben járási székhely volt, Raffay Béla tanácselnök kezdeményezésére szerezte vissza városi rangját a Gál Zoltán által átadott oklevéllel 1989. március 15-én. 1989 őszén felszámolták a helyi munkásőrség szervezeti egységét. 1991-ben megnyitották a Szakorvosi Rendelőintézetet. 1991-ben Göncz Árpád köztársasági elnök két alkalommal is járt a ráckevei Szerb monostor épületében, hogy elvállalja a fővédnökséget a több évszázados, egyre romló állapotú freskók restaurálásához. 1992-ben környezetvédelmi és erdővédelmi politikai viták folytak a városban, amellyel az Alkotmánybíróság is foglalkozott. Ennek vetett véget 1996-ban, Szili Katalin környezetvédelmi államtitkár közbenjárása, ami a Kiskunlacháza határában található Peregi Parkerdő természetvédelmi területté nyilvánítását eredményezte. 1994-ben Schamshula György közlekedési miniszter átadta a felújított Árpád-hidat, Vona Ferenc országgyűlési képviselő (MDF), a hídfelújítás politikai szervezője jelenlétében.

A Savoyai Universitas Alapítvány meghívására 1998 őszén Habsburg Ottó a családjával meglátogatta a kastélyt, és ott felavatta Anka Margit alkotását, a Habsburg–Lotaringiai Mária Krisztina főhercegnő mellszobrot. Ugyanitt 2010-ben tett látogatást Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceg annak emlékére, hogy nagyapja Habsburg József magyar kormányzó 1931-ben avatta fel az első világháború ráckevei hőseinek szobrát.

2000 nyarán Fegyó János történész, múzeumigazgató kutatásai nyomán Horváth Nepomuki János, a Napóleon elleni háborúk ráckevei hőse emlékére elindult a "János Vitéz Napok". 2000. október 23-án diákok, ráckevei fiatalok tüntettek a polgármesteri hivatalnál, az akkori helyi politika miatt. A tüntetés előtt a Republic Együttes frontembere, Cipő is találkozott a szervezőkkel. 2002 őszén Orbán Viktor Fidesz-elnök Kossuth-domborművet avatott a Kossuth Lajos utcán. 2006 tavaszán Gyurcsány Ferenc miniszterelnökként kampányolt a Szent István téren. 2007-2008 években az USA Magyarországi Nagykövetsége munkatársai, köztük Pentagon-tisztek, a második világháború idején Ráckeve térségében lezuhant amerikai és angol pilóták emléke iránt kutattak: a helybéli idős polgárokkal az Architektúra-Gyorslakóház épületében készítettek interjút.

2010-ben a Savoyai-kastély épületében tartották meg az első országos állatvédelmi jogi oktatást előkészítő találkozót, amelyet Czerny Róbert állatvédelmi civil ombudsman kezdeményezett. 2012-ben ünnepélyesen átadták a Skarica Máté Városi Könyvtárnak a korábban polgári iskolaként működött, felújított épületet. 2013-ban Áder János államfő részt vett és beszédet mondott a Savoyai-év záróünnepségén, ahol meghirdették a Savoyai-vidék Programot a Savoyai Kultúrtáj kiépítése érdekében, de ennek szervezőmunkája nem folytatódhatott, mert 2017-ben - harminc év után - bezárt a Savoyai-kastély szállodája és étterme, amelyet azóta sem nyitottak meg újra. 2018-2021 között a Magyarországi Harmonikások Kulturális Egyesülete felújította és harminc év után újra kulturális találkozóhellyé varázsolta a Népművészeti Házat. 2021 őszén megnyílt a szerb ortodox kolostori gyűjtemény a szerb templom paplak épületében. 2022 nyarán elkészült a Halmúzeum az Ács Károly Művelődési Központ korábbi könyvtárszárnyában.

1975-ben a ráckevei Senki-szigeten forgatták a Le a cipővel! című ifjúsági filmet, és erre is figyelemmel 2023 nyarán az ELTE Tanító- és Óvóképző Kara elvi támogatásával innen indult el a Csukás István író meséiből szerkesztett Csukás-módszer.

2023. november 4-én Miskei Antal történész, habilitált egyetemi docens[4] és Czerny Róbert környezetvédelmi szakjogász lejegyezte a Ráckeve Városépítői (1701-2021) című könyv vázlatát, amely Miskei professzor 2024-ben bekövetkezett halála[5] miatt nem készülhetett el. Miskei Antalt 2024. május 22-én helyezték végső nyugalomra a ráckevei katolikus temetőben: búcsúztatásakor elhangzott, hogy az Árpád Múzeum nevét Dr. Miskei Antal Múzeumra fogják változtatni. 2024. június 24-én a Savoyai Egyesület kezdeményezte Horváth Nepomuki János és Miskei Antal boldoggá avatási eljárásának lefolytatását.

Politika

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Dr. Kulcsár István (független)[6]
  • 1994–1998: Dr. Kulcsár István (független)[7]
  • 1998–2002: Dr. Kulcsár István (független)[8]
  • 2002–2006: Dr. Kulcsár István (független)[9]
  • 2006–2010: Dr. Dávid László (Fidesz-KDNP)[10]
  • 2010–2014: Szadai József (független)[11]
  • 2014–2019: Szadai József (Fidesz-KDNP)[12]
  • 2019–2024: Vereckei Zoltán (KEVE Egyesület)[13]
  • 2024– : Deák Tibor (független)[1]

A 2019-es önkormányzati választás eredménye

[szerkesztés]
  • A polgármester-választás eredménye[14]
Jelölt neve Jelölő szerv. Szavazatok száma Szavazatok aránya
Vereckei Zoltán KEVE Egyesület 1494 41,15%
Dr. Kereszturi Zita   Fidesz–KDNP 1198 32,99%
Szadai József Független 702 19,33%
Simon Balázs DK 237 6,53%
Összesen 3631 100%
  • A képviselő-testület összetétele a 2023-as időközi egyéni képviselő-választás után[15][16][17][18]
Párt Mandátumok Képviselő-testület
  Fidesz–KDNP 6                  
  KEVE Egyesület 5 P                
  DK 1                  

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
9965
9972
10 446
10 956
10 719
11 043
11 080
2013201420182021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,9%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 2,9% cigánynak, 1,2% németnek, 0,3% románnak, 0,3% szerbnek, 0,2% szlováknak mondta magát (13,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 39,2%, református 18,2%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 13,1% (26,6% nem nyilatkozott).[19]

2022-ben a lakosság 87,5%-a vallotta magát magyarnak, 1,2% németnek, 0,9% cigánynak, 0,6% szerbnek, 0,3% románnak, 0,1-0,1% lengyelnek, horvátnak, görögnek, bolgárnak, szlováknak és ukránnak, 2,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 26,6% volt római katolikus, 13,8% református, 0,6% görög katolikus, 0,5% evangélikus, 0,2% ortodox, 1,4% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 12,4% felekezeten kívüli (43,5% nem válaszolt).[20]

Gazdaság

[szerkesztés]

Zöldség- és gyümölcstermesztés, borászat, hűtőház, élelmiszeripari gépgyár, könnyűszerkezetes gyorslakóházak gyártása, tojótyúk tartó üzem.

Neves szülöttei

[szerkesztés]

Ráckevén éltek

[szerkesztés]

Látnivalók

[szerkesztés]
Az ortodox szerb templom
Savoyai-kastély
Savoyai-kastély kupolája
A Savoyai-kastély légi felvételen
  • Ortodox szerb templom (gótikus, az építkezést 1487-ben fejezték be), a két oldalkápolna reneszánsz, a különálló középkori részletekkel bíró harangtorony építését 1758-ban fejezték be. A falfestés a 18. századból való. Lásd még: Szerb monostor (Ráckeve)
  • Keresztelő Szent János római katolikus templom (műemlék jellegű épület), a templomban Patay László hatalmas szekkója található
  • Református templom (1913-ban készült el neogótikus stílusban), érdekessége, hogy kisebb eltérésekkel a tiszakécskei református templom tervei alapján épült, a régi – kisebb méretű – barokk templom helyén
  • Savoyai-kastélyt (barokk) Savoyai Jenő építtette, az épület Johann Lukas von Hildebrandt tervei alapján 1702–1750 között épült
  • A Savoyai-kastély melletti kis téren áll Szász Gyula alkotása, az egyetlen vidéki Árpád-szobor, amelyet a millenniumi ünnepségek során 1897-ben avattak fel
  • Szent János téren láthatjuk a 18. századi Nepomuki Szent János szobrot
  • Horváth-kúria (Szent János tér 13., eklektikus stílusban átalakított)
  • Az 1896-ban épült Árpád híd
  • Árpád Múzeum (Kossuth L. u. 34.) tájmúzeum, a tárlatában egy 12. századi Lantos Dávidot ábrázoló dombormű, és egy 16. századi festett fa Madonna található
  • Városi képtár (Kossuth L. u. 26.)
  • Keve Galéria (Kossuth L. u. 49.) időszaki kiállítások
  • A katolikus temetőben álló kápolna a 18. század végén épült, egyszerű barokk stílusban. Ugyancsak a temetőben található 19. század elején épült kör alakú kálvária.
  • Aqualand Termál- és Élményfürdő (Strand u. 1.), az 52 °C-os gyógyvíz 1040 m mélységből tör fel
  • Népművészeti Ház
  • Ráckevei Hajómalom – Magyarország első rekonstruált és egyben működő hajómalmát Ráckevén tekinthetik meg, amely a lakosság közösségi összefogásának köszönhetően 2007 és 2010 között épült fel. A ráckeveiek kedve a Hajómalom újbóli megépítésére a „Jelképünk volt és lehetne” gondolat mentén éledt fel, melynek köszönhetően a ráckevei vízimolnárság hagyományai felélesztésre kerültek.
  • A településen minden héten szerdán és szombaton hajnaltól tartanak piacot, majd egy kilométeres hosszan a Duna-ág partján. A helyiek csónakos piacnak emlegetik.

Visszatérő rendezvények

[szerkesztés]
  • Népművészeti Ház évadnyitója, Dr. Czerny Károly-emléktábla koszorúzása (március)
  • János Vitéz Napok (június első hétvégéje)
  • Kisdunai Népzenei és Néptánc Találkozó (augusztus második felében)
  • Szent István-napi lampionos csónakfelvonulás (augusztus 19.)
  • Nagyboldogasszony templom búcsúja (augusztus vége)
  • Kis-Duna Maraton hosszútávfutó verseny
  • ÁSZOK Fesztivál (szeptember második hétvégéje)
  • Veterán Autók Találkozója (szeptember hónapban)
  • Duna-part Feszt[23]

Testvérvárosai

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Ráckeve települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, Eger. uni-eszterhazy.hu. (Hozzáférés: 2024. május 23.)
  5. ↑ Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, Eger. uni-eszterhazy.hu. (Hozzáférés: 2024. május 23.)
  6. ↑ Ráckeve települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. ↑ Ráckeve települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  8. ↑ Ráckeve települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  9. ↑ Ráckeve települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  10. ↑ Ráckeve települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  11. ↑ Ráckeve települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 15.)
  12. ↑ Ráckeve települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  13. ↑ Ráckeve települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 7.)
  14. ↑ https://www.valasztas.hu/telepules-adatlap_onk2019?p_p_id=onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_tabId=tab2&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_telepulesKod=119&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_megyeKod=14&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_vlId=294&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_vltId=687&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_jelolesTipus=1
  15. ↑ https://www.valasztas.hu/telepules-adatlap_onk2019?p_p_id=onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_tabId=tab1&p_r_p__prpVlId=294&p_r_p__prpVltId=687&p_r_p__prpTelepulesKod=119&p_r_p__prpMegyeKod=14#_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_tableTop
  16. ↑ https://www.valasztas.hu/helyi-onkormanyzati-valasztasok/rackeve-20200920?p_p_id=eredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet&p_p_lifecycle=0&p_p_state=normal&p_p_mode=view&_eredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_evkSzam=5&_eredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_telepulesKod=119&_eredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_megyeKod=14&_eredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_vlId=316&_eredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_valaltipKod=4
  17. ↑ https://www.valasztas.hu/helyi-onkormanyzati-valasztasok/rackeve-20200920?p_p_id=eredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet&p_p_lifecycle=0&p_p_state=normal&p_p_mode=view&_eredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_evkSzam=6&_eredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_telepulesKod=119&_eredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_megyeKod=14&_eredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_vlId=316&_eredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_valaltipKod=4
  18. ↑ https://www.valasztas.hu/helyi-onkormanyzati-valasztasok/rackeve-20230521?p_p_id=eredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet&p_p_lifecycle=0&p_p_state=normal&p_p_mode=view&_eredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_evkSzam=8&_eredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_telepulesKod=119&_eredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_megyeKod=14&_eredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_vlId=381&_eredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_valaltipKod=4
  19. ↑ Ráckeve Helységnévtár
  20. ↑ Ráckeve Helységnévtár
  21. ↑ János vitéz emlékére Ráckeve város lakossága díszkutat állított a Szent István téren. Síremlékén olvasható: Itt nyugszik a boldog feltámadás reményében Nagyságos Horváth Nep. János kir. Magyar lovas őrnagy, a szicíliai Szent György, a pápai Krisztus rend gyémántcsillagos vitéze. 1774—1849.
  22. ↑ 3szek.ro: Ki volt János vitéz? (hu-HU nyelven). Háromszék, 2010. január 23. (Hozzáférés: 2017. július 10.)
  23. ↑ A bejövős fesztivál. (Hozzáférés: 2024. január 21.)
  24. ↑ Testvérvárosok. Ráckeve.hu, hozzáférés: 2020-06-24. [2020. június 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 24.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Webkamera Ráckevén Archiválva 2005. december 18-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • Térkép Kalauz – Ráckeve
  • Ráckeve.lap.hu – linkgyűjtemény
  • Summerfest
  • Ráckevei Hajómalom
  • A Kerekzátony-sziget
  • Kovács József László–Kovácsné Paulovits Teréz: Duna vizén malom forog... A ráckevei molnárcéh évszázadai; függelék Fegyó János: Fejezetek a ráckevei molnárcéh történetéből; Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága–Árpád Múzeum, Szentendre–Ráckeve, 2005 (Ráckevei múzeumi füzetek)
  • Czerny Károly: Ráckeve Évgyűrűi Képes Krónikája; Savoyai Universitas Alapítvány, Ráckeve, 2009
  • Miskei Antal: A Savoyai-kastély; ford. Babits Péter; Sophia Nostra, Ráckeve, 2021
  • Szánthó Györgyné: A ráckevei hajómalom; ford. Babits Péter; Sophia Nostra, Ráckeve, 2020 (Ráckeve történelmi és turisztikai értékei)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ráckeve&oldid=27490179”
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy